Szociális szorongás

Teljesen normális, hogy idegesek vagyunk bizonyos társas szituációkban. Randevúra készülve, vagy egy fontos prezentáció előtt, ha úgy érezzük, a gyomrunk barack nagyságúra zsugorodik, érthető, és általános legtöbbünk életében.

---

A szociális szorongás azonban egészen más. Azok számára, akik szociális szorongással élnek, a mindennapi találkozások, beszélgetések is ugyanezt az érzést, vagy ennél is kellemetlenebb tüneteket váltanak ki: légszomj, szédülés, arcpír, stb. És ha ez nem lenne elegendő, még a saját gondolataik is mintha ellenük fordulnának. Olyan dolgok jutnak eszükbe, mint „Biztos valami hülyeséget fogok mondani”, „Egyáltalán nem érdeklem.”, „Unalmas, idegesítő vagyok.”, „Megint elbénázom.”, „Úgysem állna velem szóba.”.

Ha szeretnénk szabadulni a szorongástól, az első dolog, ami eszünkbe juthat, hiszen ezt biztosan sokat hallottuk mindenhonnak, hogy „Nézz szembe a félelmeiddel, akkor el fog múlni.” Ez azonban nem ilyen egyszerű. Aki már régebb óta él át ilyen szorongást tudja, hogy szembenézni vele nem elegendő. Hiszen minden nap ezt teszi: amikor kilép otthonról az ajtón, találkozik a kollégákkal, iskolatársakkal, vásárolni megy. Hiába szembesíti magát nap mint nap a kihívással, a félelem, szorongás és negatív gondolatok csak nem akarnak múlni.

Azt is sokat hallani, hogy „Ne foglalkozz vele, akkor magától megszűnik.” Ez elég logikusan hangzik, de ha az ember nehezen kap levegőt, és minden porcikája azt kiálltja „Menekülj!”, akkor elég nehéz nem foglalkozni az érzéssel.

Akkor mégis mit lehet tenni? A szociális szorongás kezelésére ma már igen hatékony terápia létezik. Relaxációval vagy meditációval egybekötött kognitív viselkedésterápiával néhány hónap alatt látványos változást lehet elérni. Az, aki addig a lehető legtöbb társas helyzetet kerülte, ismét mer nyitni a külvilág felé, tud új barátságokat kötni, és a régieket is megfelelően ápolni. Ez a pár hónap alatt nem lesz a társaság középpontja, ha addig sosem volt az, viszont elegendő ahhoz, hogy képes legyen bénító szorongás nélkül közeledni az emberekhez.

A szociális szorongás kezelése történhet egyéni vagy csoportos formában. Mindkét módnak megvannak az előnyei és hátrányai.

A szorongás ezen fajtája nagyon sokakat érint, a teljes lakosság körülbelül 10%-át. Mégis csak kevesen fordulnak szakemberhez segítségért. Lényegében mindegy, hogy milyen módszert választ, de ha Önt érinti ez a probléma, akkor keressen fel egy a témában jártas szakembert. Szinte biztosra veszem, hogy a nap nagy részében ezen a problémán gondolkodik. Miért ne tenné ezt úgy, hogy közben még segítséget is kap?

Csukás Csaba pszichológus, Budapest

---