Hazugság vadász

Mindenki hazudik – Dr. House

De hogyan lehet észrevenni azt, ha valaki hazudik? Mi az árulója? Mi történik bennünk egyáltalán akkor, amikor hazudunk?

Sok minden történik természetesen, azonban a legfontosabb, ami a lebukáshoz is vezethet, hogy érzelmek jelennek meg bennünk.

A hazugság és az érzelmek között szoros kapcsolat áll fent. Egészséges embereknél a hazugságot mindig érzelem kísér, ám ennek fajtája és intenzitása egyénenként és helyzetenként változó.

Előfordulnak olyan esetek, amikor a hazudó jogosnak érzi a másik félrevezetését (például az autókereskedő, amikor hazugsággal nagyítja fel az áru tulajdonságait, vagy épp elhallgatja az általa ismert hibákat). Ilyenkor lényegesen kisebb aktiváció mutatkozik az érzelmekben.

Azon hazugságok esetén, amikor nagy tét forog kockán (állás elnyerése, börtön elkerülése stb.), már lényegesen magasabb emocionális aktivitás figyelhető meg.

Jellemzően háromféle érzelem jelenhet meg ilyenkor, amik közül kettő negatív és egy pozitív. A negatív érzelmek a szégyen, amely társadalmi konvenciókon és ideális esetben a neveltetésen alapszik, illetve a lebukástól való félelem, ami a következményekre irányul, ha a hazugság sikertelen. A szégyen több dologra is irányulhat egyszerre. Egyfelől a hazudó szégyellheti magának a hazugságnak a tényét, illetve a hazugság tárgyát, magát a tettet (pl.: házasságtörés).

A pozitív érzelem a becsapás öröme.

A hazugsághoz társuló említett három érzelem nincs mindig együttesen jelen. Előfordul, hogy valaki csak pozitív vagy csak negatív érzelmet él át. A kegyes hazugságok esetében például a hazug legtöbbször semmilyen örömet nem érez, hogy a másik felet sikerült félrevezetnie, mert a hazugság célja inkább annak az elkerülése, hogy a másik félnek pszichikai fájdalmat okozzunk. Természetesen az is előfordul, hogy valaki annyira élvezi a hazugságot, hogy ez a pozitív érzelem szinte teljes egészében képes elnyomni a szégyent és a félelmet (több kutató szerint Hitler ilyen volt).

Ugyanakkor bármennyire is szoros a kapcsolat hazugság és érzelmek között ahhoz, hogy sikeres hazugság vadász váljon valakiből, sok gyakorlás és mérlegelés kell. Figyelembe kell venni a kontextust, hogy egyáltalán elvárásunk alakulhasson ki arra, milyen érzelmek munkálkodhatnak a hazugban. Ehhez ismerni kell a feltételezett hazugság tárgyát, hogy mit érezhet azzal kapcsolatban a beszélő (ha érez egyáltalán), illetve azt, hogy általánosságban miként viszonyul az érintett személy a hazugságokhoz.

Jó emberismeret, logikus gondolkodás, helyzetfelismerés és elszántság kell tehát ahhoz, hogy valaki rutinosan észrevegye a hazugságokat.

Csukás Csaba pszichológus, Budapest.

---