Depresszió és táplálkozás

​Mára kutatások hada igazolja, hogy az egészséges táplálkozás jelentős hatással van a hangulatra is, a hangulat pedig befolyásolja az immunrendszer működését. És ez fordítva is igaz. A helytelen táplálkozás kedvező táptalajt biztosít a szorongás, depresszió és gondolkodási zavarok számára.

---

A WHO 1946-ban a következőként határozta meg az egészséget: olyan fizikai, mentális és szociális jólét, amely nem pusztán a betegség vagy elhagyatottság hiánya. Más szavakkal, hiába tűnik valaki testileg fittnek, attól még nem feltétlen egészséges. A lelki egyensúly és a szociális kapcsolatok ugyanolyan fontosak.

​Ez a három tényező azonban szorosan összekapcsolódik, egymásra hat. Most vessünk egy pillantást arra, hogyan hat a mentális jólét a fizikai egészségünkre.

A kérdést épp annyira egyszerűen, mint amennyire morbidan vizsgálták; megbetegítették a kísérleti alanyokat. A Carnegie Mellon Egyetem kutatói több száz önkéntesen végzett kísérletében a jelentkezőket két csoportra osztották boldogságot mérő pszichológiai kérdőívek segítségével. Mindenkinek 800 dollárt fizettek, hogy cserébe az orrukba cseppenthessenek hétköznapi nátha vírust. Ez kicsit drasztikusabb annál (meg kivitelezhetőbb), mint amikor valakit arcba tüsszent egy beteg ember, de még ez sem feltétlenül tesz mindenkit beteggé. Az immunrendszerünk le tud győzni egy ilyen fertőzést is. Természetesen nem mindenki esetében.

Az eredmények magukért beszélnek. A kevéssé boldog csoport között minden harmadik kísérleti személy megbetegedett, míg a boldogabb csoport között csak minden ötödik. A jó hangulat tehát nem az élet vize, de talán előnyös, hogy nem csak jól érzi magát az ember a bőrében, de a betegségekkel szemben is ellenállóbb.

A kísérletet később megismételték influenza vírussal is, és hasonló eredményt kaptak, bár véleményem szerint ez a kísérlet már erősen vitatható etikai szempontból.

Mondanom sem kell, hogy az átlagos táplálkozási szokás több sebből is vérzik: túlzott feldolgozott szénhidrát, túlzó zsír és koleszterin, kevés vitamin, rost és ásványi anyag. Sem hely, sem idő nincs most arra, hogy mindet áttekintsük, azonban egy elemet kiemelnék most. Ez pedig az arachidonsav. Őszintén, én még életemben nem hallottam róla, amíg el nem kezdtem a mentális betegségek és a táplálkozás témájával mélyrehatóbban foglalkozni.

Az arachidonsav négyszeresen telítetlen omega-6 zsírsav. Alapjában véve jót tesz nekünk, a barátunk. De mint mindenre az életben, erre is igaz, hogy jóból is megárt a sok. Szignifikáns adatok igazolják, hogy azok, akiknek a vérében nagyobb koncentrációban van jelen az arachidonsav, nagyobb kockázatnak vannak kitéve a depresszió és öngyilkosság terén.

De honnan van a túlzott arachidonsav bevitel? Hát, az első öt legnagyobb forrása a következők: csirke, tojás, marha, sertés és hal. Ezek közül a csirke és a tojás több, mint a másik három együtt véve.

Ami az archidonsav és depresszió kapcsolatát illeti, semmit nem hiszünk el addig, amíg valaki meggyőzően nem tudja bizonyítani azt, hogy a szignifikáns eredmény jelentős is. Mert ugye ha az egyik vizsgált csoportnak 115/75 a vérnyomása, a másiknak pedig 120/80, a különbség szignifikáns matematikailag, de jelentése az egészség szempontjából nulla, hiszen mindkettő tökéletes.

De vissza a kutatásra. Az Egyesült Államokban a hatékonyságot nagyon szeretik, főleg a munkahelyeken, így ezen a téren tesztelték az elméletet. Mivel a megemelkedett arachidonsav hajlamosabbá tesz a depresszióra (és lehangoltságra), az pedig csökkent hangulattal, koncentrációs képességgel, és általános energiaszinttel jár, azt feltételezték, hogy ha a munkahelyen megváltoztatják egy véletlenszerűen kiválasztott csoportnak az étkezését, annak hatással kell lennie a teljesítményszintre, a hangulatra, vitalitásra.

Így létre is hoztak két csoportot. Az egyik csoport a vizsgált csoport, számukra táplálkozási tanácsként a következő szerepelt: nincs hús, nincs tejtermék, nincs tojás és olaj, valamint elhagyandó minden egyéb junk food. Ugyanakkor nincs kalória számlálgatás, vagy időbeli megkötés, mikor ehetnek.

A másik a kontroll csoport volt, akik semmilyen táplálkozási tanácsot nem kaptak. Azt viszont mindkét csoportnál kikötötték, hogy nem változtathatnak a testmozgási szokásaikon.

Az eredmény jelentős emelkedést mutatott mind az általános hangulat, mind az elégedettség és teljesítmény terén a vizsgált csoportban. De mivel egy kutatás nem kutatás, az Egyesült Államok területén még tíz másik telephelyen megismételték ezt. Mindenütt ugyanazt a szignifikáns ÉS jelentőségteljes eredményt kapták.

Hogy ez hogyan alkalmazható a mindennapokban? Viszonylag egyszerűen. Érdemes bevezetni heti 3-4 olyan napot, amikor semmilyen állati eredetű ételt nem fogyasztunk. Ez azért is hasznos, mert a hiányzó kalóriákat azért mindenki szeretné pótolni, és erre a zöldségek és gyümölcsök a legalkalmasabbak (meg más ugye nem is nagyon marad, hacsak nem akar valaki üresen rizst rágcsálni egész nap). Ezzel megnövekszik a rost bevitel, ami a táplálék felszívódást egyenletesebbé teszi, így csökkenthető a vércukor szint és a testsúly is. Mivel koleszterin az állati eredetű ételekben van, ezért ennek a szintje is jelentősen csökken, amivel pedig olyan kellemetlen betegségek kerülhetőek el, mint az érrendszeri problémák, szívzavarok, epebetegségek és sok más krónikus kórkép.

Beköszöntött a késő őszi nyálkás időjárás, így az immunrendszerünknek és a hangulatunknak is bizonyára jót fog tenni egy kis egészséges változtatás.

Csukás Csaba pszichológus, Budapest