A változás 3. rész

Ebben a cikkben a változáshoz vezető út szakaszainak ismertetése folytatódik.

---

Az előkészületi szakasz

Ha már kellően megerősödött bennünk a szándék, akkor átléphetünk az előkészület szakaszába. Ez a lépés már némi erőfeszítést és akaraterőt igényel, de azért még legtöbben meg tudják tenni.

Ilyenkor számba vesszük, hogy ha volt korábbi kísérletünk, akkor hol hibáztunk (fizetésemelést ajánlottak, a lelkiismeretünkre hatott egy vezető, buliban „egy cigiből még nem lesz baj” gondolkodás). Illetve megvizsgáljuk azt is, hogyan csúsztunk bele ebbe a helyzetbe legelőször.

A korábbi töprengéseink során már elkezdődött, de most csúcsosodik ki, hogy átértékeljük a viszonyunkat önmagunk és a probléma között, és elköteleződünk a változás mellett.

Ezt olyan módszerekkel segítjük, mint a priorizálás (most ez a legfontosabb), a módszer(ek) kiválasztása, idői keret megállapítása, többé-kevésbé részletes terv kidolgozása. A barátok és a család tudomására hozzuk, hogy változni fogunk.
Általában még egy kezdő napot is kijelölünk: holnap…

Cselekvés

A cselekvés a leglátványosabb, és a legtöbb megerősítést adó szakasz a változás folyamatában. Ahhoz, hogy valaki elkezdjen dolgozni a kívánt és eltervezett cél eléréséért, már jókora akaraterőre és elszántságra van szüksége.

Ebben az időszakban tudatosult már, hogy a változás szükséges és kívánatos, jó eséllyel ki vannak jelölve a mérföldkövek, a megerősítők/jutalmak, és igen nagy valószínűséggel legkésőbb a cselekvés elkezdése utáni napokban a szociális környezettel is megosztjuk az élményeinket.

Egy szeretetteljes és elfogadó családi és baráti közeg ezt szerencsére sok pozitív megerősítéssel jutalmazza.

Mivel még ekkor minden élmény új, sok izgalomban és sikerélményben van részünk. Bizonyos szempontból éppen ez teszi ezt a szakaszt könnyűvé, mert bármit teszünk, vagy épp nem teszünk, még örömöt okoz a számunkra.

Azonban ahogy minden jó dologhoz, ehhez is lassan hozzá szokunk. Míg az első néhány napban az eltervezett változás (például időben befejezzük a munkát, és elmegyünk sportolni, nem gyújtottunk rá, egészségesen eszünk) örömet és sikerélményt ad, egy idő után azonban ez már nem bír jutalmazó értékkel.

Előkerülnek a változással kapcsolatban a hátrányok, amelyekre alaposan felkészültünk ugyan (például a határidőket nehezebben tartjuk, sóvárgás), mégis negatív hatást gyakorolnak ránk. Ráadásul előre nem látott nehézségek is felmerülhetnek, amelyekkel spontán módon kell megküzdenünk.

Ha a pozitív megerősítések hatásai gyengülnek, a hátrányok pedig egyre jobban előtérbe kerülnek, akkor következhet be a visszaesés.

A visszaesésről és a befejezésről a következő bejegyzésben lesz szó.

Csukás Csaba pszichológus, Budapest