A változás

​A változással kapcsolatban legtöbbünk fejében élnek bizonyos mítoszok, hiedelmek. Ezek olykor saját tapasztalatból táplálkoznak, de gyakori az is, hogy másoktól vagy máshonnan halljuk őket.

---

Azok számára, akik sikeresen változtattak az életük több területén, többnyire a változás nem egy leküzdhetetlen akadály. Mind magukban, mind a szociális környezetükben ilyen és ehhez hasonló gondolatokat vallanak:
„Változtatni könnyű.”
„Csak akarni kell.”
„Előre nézz, és csináld! Ennyi az egész.”

​Ez sokak számára, akik küzdelmesnek élik meg a változásokat frusztráló, vagy akár dühítő is lehet.

Akad olyan, aki több kudarcon van már túl (dohányzásról leszokás, fogyás, alkoholról leszokás), de jelentős vagy tartós eredményt nem ért el. Ők egy idő után lemondással tekintenek a változási kísérletre, és főleg a saját megnyugtatásuk miatt, hogy ne kelljen teljes egészében magukat okolniuk a botlásért (vállalni a felelősséget a tetteikért), ilyen életfilozófiának látszó kinyilatkozásokban gondolkodhatnak:
„A dohányzásról nem lehet leszokni, csak abba hagyod. Egy időre…”
„A felszínen lehet, hogy változik valaki, de igazából az emberek mélyen belül ugyanolyanok maradnak.”
„Valamiben meg kell halni.”
„Én úgy szeretem magam, amilyen vagyok. Nem érdekel, mások mit gondolnak.”

Pszichológusként tudom és tapasztalom, hogy változni igenis lehetséges. De nem egyik pillanatról a másikra. És talán az sem meglepő, hogy nem mindenki számára ugyanolyan könnyen megy a változás. Ez így van jól. Különbözőek vagyunk.

Azonban a változásnak van egy jól leírható folyamata, amelyek viszonylag jól elkülöníthető szakaszokra oszthatók.

Eszerint a változás folyamatában a következő szakaszok figyelhetőek meg:

1. töprengés előtt
2. töprengés
3. előkészület
4. cselekvés
5. visszaesés és fenntartás
6. befejezés (integráció)

Az egyes szakaszokban különböző pszichológiai tényezők érvényesülnek, amelyekkel a sikeres változás érdekében számolnunk kell.

A visszaesés leggyakrabban a cselekvés és fenntartás fázisában jelentkezik, de ez nem azt jeleni, hogy mindig, és csakis ott. Ha az elhatározás, vagy a megszerzett információk (később még lesz róla szó) nem támogatják eléggé a változás iránti vágyat, akkor már sokkal korábban is megtörténhet a visszaesés.

Ez a jelenség könnyen tetten érhető az olyan embereknél, akik folyton kisebb-nagyobb terveikről beszélnek, de sosem jutnak el a megvalósításig. Pedig mint tudjuk az élet a cselekvést és kitartást jutalmazza, nem a vágyakat és a gondolatokat.

A folytatásban a változás szakaszaira jellemző pszichés tényezőkről lesz szó.

Csukás Csaba pszichológus, Budapest