A kiégési (vagy Burnout) szindróma egy olyan fizikai, affektív és mentális tünet együttes, amely folyamatos, tartós érzelmi megterhelés és stressz következtében jön létre. Először önsegítő csoportoknál, illetve krízisintervenciós osztályon dolgozóknál figyelték meg a jelenséget, de azután egyre több egészségügyi és szociális ellátásban dolgozó szakembernél is felfedezték a tüneteket. A további vizsgálatok megerősítették, hogy nem csak a segítő szakmában dolgozók vannak ennek a veszélynek kitéve, de a pedagógusok, jogászok, rendőrök is. Ahogy a kutatások egyre szélesebb populációból vették a mintát kiderült, több különböző területen dolgozót is érinthet a kiégés. A legveszélyeztetettebbek- Ápolók (főleg krónikus osztályon dolgozók, illetve a haldoklókat gondozók) - Orvosok - Pszichiáterek - Pedagógusok/oktatók - Pszichológusok - Lelkészek - Szociális munkások - Könyvtárosok - Rendőrök - Rendszergazda – informatikusok - Programozók - Felsővezetői munkakörben dolgozók - Ügyfélszolgálati munkakörben dolgozók - Pénzügyi tanácsadók - Politikusok - Médiában dolgozók - Jelnyelvi tolmácsok - Pénzváltóban dolgozók A szindróma tüneteiA kiégési szindróma különböző fázisaiban más és más tünetek kerülnek előtérbe. Az alábbi szimptómák azonban szinte bármelyik fázisban megjelenhetnek. 1. Tartós fáradtság, kimerülés, amely megfelelő alvással és pihenéssel sem szüntethető meg. 2. A folyamatos megfelelési vágy. 3. A saját szükségletek háttérbe szorítása. 4. Önfeláldozás 5. Fokozott érzékenység, amely intoleranciával társul. 6. Alacsony önértékelés. 7. Egyre romló személyközi kapcsolatok. 8. Közösségtől való visszahúzódás 9. Belső üresség, reménytelenség (depressziós tünetek). 10. Az empátiás készség csökkenő szintje. 11. Munkateljesítmény csökkenése. Természetesen nem kell minden tünetnek jelen lennie, de amennyiben valaki úgy érzi legalább 5-6-ot tapasztal a felsoroltak közül, érdemes lehet segítséget kérnie. A Burnout szindróma stádiumai1. Idealizáció: emelkedett teljesítőképesség és felelősségvállalás. 2. Realizmus: reális képet alkot az egyén önmagáról, a képességeiről és lehetőségeiről. 3. Stagnálás: a munka már nem öröm, inkább csak rutin tevékenység. A motiváció elkezd csökkenni. 4. Frusztráció: A folyamatos elismerés nélküli megfeszített és felelősségteljes munka miatt az egyén egyre feszültebb és ingerlékenyebb lesz. 5. Apátia: már a magánéletre is kihat a szindróma, a szakember már ott sem talál szinte semmi örömet. Gyakori ilyenkor a pályaelhagyás. Kiégés okaiAz elsődleges ok az elismerés és visszajelzés hiánya. Ez megnyilvánul mind anyagi juttatásban, mind az erkölcsi elismerés elmaradásában.
A kiváltó okok közt szerepel még a hosszú munkaidő, amely közben folyamatos a magas igénybevétel és felelősség. Gyakori okként tapasztalható még a karrier hiánya (korlátozott előremenetel) és az alacsony intézményi támogatás. Ott, ahol nincs lehetősége a vezetőségnek motiválni a dolgozót, még inkább előfordul a kiégés. Az egyedül dolgozók még nagyobb veszélynek vannak kitéve, amennyiben nem tudnak gondoskodni megfelelő szakmai tapasztalat cseréről, illetve szupervízióról. Ezt nehezíti, hogy amennyiben az intézmény, ahol a szakember dolgozik, nem nyújt ilyen lehetőséget, akkor csak pénzért tud a munkavállaló igénybe venni ilyen szolgáltatásokat. Ez a gyakori alacsony anyagi elismerés miatt nehezített lehet. A kiégési szindróma kialakulásában, mint minden más tünet együttes esetén, különlegesen fontos szerepet játszik az egyén személyisége és pszichés immunrendszere. _____________________________________________________________________________________________________________ A következő bejegyzésben: A Burnout szindróma kezelése és megelőzési lehetőségei Csukás Csaba pszichológus, Budapest
1 Comment
Leave a Reply. |
A blogrólEzen az oldalon a szakmai és magán véleményemet ismerheti meg különböző témákban. Archívum
May 2024
|