Nárcisztikus párkapcsolat

A grandiózus nárcisztikus személyiség gyakran a legsármosabb jelenség egy társaságban. Jó humorú, lenyűgöző, sikeres és remek társalgó. Nem meglepő, hogy gyorsan alakítanak ki érzelmileg intenzív párkapcsolatot. Általában többet is párhuzamosan.

---

Sok nő számára az ideális férfit testesítik meg, legalábbis látszólag. Megvan bennük az erő, határozottság és tenni akarás, hogy az életüket és a környezetüket jobbá tegyék. Mi lehet akkor a baj?

​A baj az, hogy a nárcisztikus férfiak sosem veszik észre, ha elérték a céljukat. A lelkükben tátongó üresség vákuumként szippant be mindent és mindenkit, hogy valahogy feltöltse magát. Állandó szükségletként jelenik meg, hogy csodálják őket, és a legjobbnak érezzék magukat. És éppen az említett belső üresség miatt van erre ÁLLANDÓ szükségük. Mert ha elillan a pillanat, hogy egy helyzet közepében vannak, vele együtt elillan az érzés is, hogy ők jók, értékesek, férfiasak. Azonnal bekapcsol az ellenállhatatlan vágy, hogy ismét ilyen helyzetben találják magukat.

Ezért a párjuktól is folyamatos imádatot és csodálatot várnak el. Ezt egyetlen ember sem képes azonban megadni nekik folyamatosan, illetve sajnos egyetlen ember imádata legtöbbször kevés is egy nárcisztikus személyiségnek.

Mivel legtöbb esetben ezek a férfiak szinte képtelenek kikapcsolni igazán, ezért az idejük nagy részét rohanással töltik: otthon, munka, szerető, ismerősi társaság, otthon. Ez mérhetetlen szervezést és állandó mozgásban levést igényel, ami annyira felemészti őket, hogy szinte bejósolható időközönként teljes kimerültség vagy dühkitörés lesz úrrá rajtuk. Ezeknek azonban elsősorban nem a fáradtság az oka. Természetesen magyarázatként gyakran ők maguk is ezt hozzák fel, azonban a valódi ők az ürességgel való szembesülés.

Mert időről időre szemben találják magukat a valódi énjükkel. Kénytelenek beismerni önmaguknak, hogy valójában ők milyennek látják magukat a tükörben: férfiatlannak, nem elég jónak, nem szerethetőnek. Egy semminek. Kegyetlen érzés, és nagyon nehéz teher ez számukra. Általában mások elől sikeresen titokban tudják tartani ezt az érzést, azonban egy közeli párkapcsolat esetén előbb-utóbb a felszín közelébe kerül. És a lelepleződés ellen az egyetlen védekezési eszköz a támadás marad.

Ezek a dühös, vádló kirohanások nyilvánvalóan megmérgezik a párkapcsolatot, és az addigra szerelmes nőt a szavak ökölcsapásként érik. Szerencsésebb esetben csak a szavak, mert a nárcisztikus kapcsolatokban a fizikai abúzus is könnyebben megjelenik. Amiért a felelősséget ráadásul a nőre hárítják manipulációval és látszat magyarázatokkal. Szerencsére ez azonban nem általános. A nárcisztikus személyiségek számára nem feltétlen a másik bántalmazása a fontos ilyenkor, hanem annak a behódolása.

A helyzet azonban nem száz százalékosan veszett. Létezik ugyanis a nárcisztikus személyeknek egy viszonylag jól működő csoportja is. Ők azok, akik képesek fenntartani a folyamatos pozitív visszajelzést a munkájuk által. Nagyvállalati vezetők, elismert művészek vagy tudósok. Ha a nárcisztikus jellemvonások valódi tehetséggel találkoznak, akkor a negatív személyiségjegyek kevésbé fognak kiütközni, illetve a belső ürességgel sem kell szembe nézniük, mivel meg van az állandó pozitív megerősítés. Velük az egyetlen nehézség, hogy nagyon kevés időt hagynak a párkapcsolatra, családra, azonban azt képesek jól eltölteni. Legtöbbször.

Az élet tehát nem könnyű egy ilyen férfi mellett. És hogy miért a férfiakról esett most szó, mint nárcisztikus személyiség? Mert ez a fajta személyiségzavar leginkább őket érinti. A zavar hátterében általában túlimádás és felmagasztalás, vagy teljes elhanyagolás áll. Ez ellen pedig a férfiak tipikus védekezése a túlteljesítés, ami a nárcisztikus jellemzők erősödéséhez vezet. A nők inkább érzelmi hullámzással reagálnak, ami sokkal inkább egy másik személyiség típus erősödését eredményezi: a borderline zavarét.

Csukás Csaba pszichológus, Budapest